Bojár Gábor története kiváló példája annak, hogyan építhetett fel egy szocialista Magyarországról származó tudós egy globális technológiai vállalatot, és hogyan válhatott egy egész iparág meghatározó alakjává. A fizikus végzettségű szakember az 1980-as években alapította meg a Graphisoftot, és kifejlesztette az ArchiCAD-et – a világ egyik első olyan szoftvermegoldását, amely lefektette a modern építészeti BIM-forradalom (Building Information Modeling) alapjait. További részletek a budapestfuture oldalon.
Bojár Gábor nem csupán egy sikeres startupot indított el – bebizonyította, hogy még a vasfüggöny mögül, korlátozott erőforrások mellett is lehet világszínvonalú termékeket létrehozni.
Korai évek és tudományos képzés Budapesten
Bojár Gábor 1949. március 27-én született Budapesten, értelmiségi és alkotó családban. Szülei Bojár Sándor fotóművész és Farkas Ilona voltak. A család zsidó származású volt: a második világháború alatt édesapját munkaszolgálatra hívták be, édesanyja pedig bujkálni kényszerült. Bojár Gábor nyíltan vállalja zsidó identitását. Feleségével, dr. Zanker Zsuzsanna orvossal két gyermekük született: Ábel közgazdász és Nóra jogász.
1973-ban szerzett fizikus diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Érdeklődése már az egyetemi évek alatt a tiszta elméleti fizika felől az alkalmazott számítástechnikai feladatok és a programozás felé fordult – ezek a területek akkoriban kezdtek csak kibontakozni a tudományos életben.
Az egyetem elvégzése után az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben kezdett dolgozni. 1973 és 1981 között programozóként és a matematikai csoport vezetőjeként tevékenykedett. Ez az időszak a fizika, a matematika és a korai számítógépes technológiák metszéspontjában telt.
Fontos áttörést jelentett 1978-as munkája: Bojár a világon elsőként valósította meg geológiai szerkezetek számítógépes térképezését és térbeli modellezését egy kis teljesítményű asztali számítógépen. Ezzel lényegében megmutatta, hogy még a korlátozott számítási kapacitás is alkalmas a valóság összetett 3D-s modelljeinek létrehozására.
A tudománytól az üzletig: a Graphisoft GMK megalapítása
Bojár Gábor átmenete az akadémiai szférából a vállalkozói világba az 1980-as évek elején történt meg, és logikus folytatása volt a számítógépes modellezés terén végzett munkájának. 1982-ben, még a magyarországi politikai és gazdasági rendszerváltás előtt, Tari Gábor Istvánnal közösen megalapította a Graphisoft GMK-t, az ország egyik első magánkézben lévő informatikai vállalatát, amely számítógéppel segített tervezőrendszerekre (CAD) szakosodott.
Ez a lépés nem volt szokványos abban az időben: a magyar gazdaság még a szocialista rendszer keretei között működött, és a privát technológiai vállalkozás fogalma éppen csak alakulóban volt. Emiatt a Graphisoft kezdetben az erőforrásokhoz és számítási kapacitásokhoz való korlátozott hozzáférés körülményei között fejlődött, ami nagyban meghatározta mérnöki filozófiáját.
A cég fő terméke az ArchiCAD lett, egy építészeti tervezőszoftver, amelyet először 1983-ban Münchenben, majd 1984-ben Hannoverben mutattak be nemzetközi kiállításokon. Később az ArchiCAD vált a világ egyik első olyan megoldásává, amely megalapozta a későbbi BIM-szemléletet. 2016-ra a terméket már több mint 300 000 felhasználó alkalmazta a világ 100 országában.
Az ArchiCAD kulcsfontosságú technológiai előnye az volt, hogy képes volt futni a Kelet-Európában elérhető kis teljesítményű személyi számítógépeken. Miközben a nyugati versenytársak méregdrága számítástechnikai rendszerekre támaszkodtak, Bojár csapata a szoftverkód optimalizálására és hatékonyságára helyezte a hangsúlyt.
Később így foglalta össze ezt a megközelítést:
„Ez a hátrány vált a legfőbb előnyünkké, mivel az informatika fejlődése oda vezetett, hogy a személyi számítógépek sokkal fontosabb szerepet kaptak, mint az óriásszámítógépek.”
A vállalat első jelentős kereskedelmi sikerét a Paksi Atomerőmű építésének vezetőségétől kapott megrendelés hozta meg, ahol a Graphisoft csapata egy bonyolult csővezeték-hálózat háromdimenziós modellezését végezte el. Ez a projekt fontos bizonyítéka volt technológiájuk gyakorlati értékének, és utat nyitott az új ipari szerződések felé.
Ebben az időszakban kezdett a Graphisoft kis mérnöki startupból nemzetközi technológiai vállalattá válni, megágyazva a jövőbeli globális sikernek az építészeti szoftverek piacán.
Graphisoft Park és oktatási kezdeményezések
Bojár Gábor egyik legjelentősebb gyakorlati projektje a Graphisoft Park létrehozása volt az 1990-es évek végén, a cég óbudai székháza körül. 1998-ban a vállalat egy korábbi gázgyár területén felépített új irodanegyedbe költözött. Bojár ezt a lépést nem csupán egy irodaköltözésnek szánta, hanem egy olyan környezet megteremtésének, ahol technológiai vállalatok és mérnöki csapatok együtt fejlődhetnek.
Idővel az ötlet túlnőtt az eredeti kereteken: a parkba olyan nemzetközi technológiai óriások települtek be, mint a Microsoft, az Apple, az SAP, a Servier és az AMRI részlegei. Így a Bojár által kezdeményezett projekt Budapest egyik legmeghatározóbb technológiai klaszterévé vált.
Később Bojár az oktatás területére is kiterjesztette tevékenységét. 2007-ben alapította meg az Aquincum Institute of Technology-t (AIT Budapest), egy magánegyetemet, amely nemzetközi informatikai, üzleti, design és matematikai programokra fókuszál. Az intézet elsősorban angol nyelven működik, és hallgatókat vonz az Egyesült Államokból és Európából is, beleértve az Erasmushoz hasonló csereprogramok résztvevőit.
Az AIT oktatási modellje ötvözi az akadémiai képzést a magyar informatikai környezetben való gyakorlati elmélyüléssel. Az intézet Bojár azon elképzelésének folytatása, amely a mérnöki gondolkodás, az üzlet és a nemzetközi oktatási közeg összekapcsolásán alapul. 2013-ban Bojár Gábor elnyerte az Európai Díjat az oktatási programok szervezésében elért kiemelkedő teljesítményéért.
Bojár Gábor elismerései és öröksége
Bojár Gábor tevékenysége messze túlmutat a Graphisoft irányításán; a magyar és az európai technológiai ökoszisztéma részévé vált. 1995 és 2008 között a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának tagja volt, 1998 és 2005 között pedig a Soros Alapítvány kuratóriumában vett részt, hozzájárulva a régió oktatási és tudományos kezdeményezéseihez.
2012 óta tagja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) igazgatótanácsának, ahol az innovációs politika fejlesztésén és az európai technológiai startupok támogatásán dolgozik. 2019-től rendszeresen ad elő nemzetközi tudományos és technológiai konferenciákon, megosztva tapasztalatait a mérnöki és üzleti modellek fejlesztéséről az IT szektorban.
A technológia és a vállalkozásfejlesztés terén végzett munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. 1997-ben Széchenyi-díjat kapott az információs alkalmazási módszerek kidolgozásáért és a globális méretekben alkalmazott technológiai megoldásokért. 1998-ban Gábor Dénes-díjban részesült a mérnöki tudományok és az informatika területén elért innovatív eredményeiért.
1999-ben a Wall Street Journal Europe beválasztotta Bojárt Közép- és Kelet-Európa tíz legkiválóbb menedzsere közé, méltatva szerepét egy nemzetközi szinten versenyképes technológiai vállalat felépítésében. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.
2007-ben az Ernst & Young „Az év üzletemberévé” választotta. Az indoklás szerint Bojár „példamutató, társadalmilag felelős személyiség, innovatív, de emberközpontú vállalati kultúrával, aki nemcsak saját üzlete virágzását segítette elő, hanem általa a társadalom gazdasági színvonalát is emelni tudta”.
2013-ban az Institute of International Education Europe (IIE Europe) díját kapta meg az AIT Budapest magánegyetem létrehozásáért és fejlesztéséért. 2016-ban Hazám-díjat kapott, 2021-ben pedig Budapest III. kerületének díszpolgárává választották.
Ezek az eredmények nem csupán egy sikeres vállalkozói karriert tükröznek, hanem Bojár Gábor azon szerepét is, amellyel meghatározta a magyar technológiai iskolát, az oktatási környezetet és a budapesti mérnöki innovációk nemzetközi megítélését.
Források:
- https://www.digikult.hu/2020/02/26/bojar/
- https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/eloado/bojar-gabor/3150#
- https://www.fbn-h.hu/a-generaciovaltas-dramai-bojar-gabor-es-a-graphisoft-tortenete/
- https://24.hu/kultura/2021/06/22/bojar-gabor-interju-ner-haveri-kapitalizmus-graphisoft-2-0-politika-europa-kina/
- https://www.szombat.org/politika/3710-kepzeld-azt-hogy-portugal-vagy
- https://www.bet.hu/Kibocsatok/bet50/2019/vallalatok/szilicium-volgyet-epitenek—graphisoft-park-se