Somlai-Fischer Ádám története rendkívüli példa arra, hogyan vált egy építész és médiaművész Magyarország egyik legismertebb IT-startupjának alapítójává. Sok technológiai vállalkozóval ellentétben ő az építészet és a művészet világából érkezett a digitális termékek piacára, ami lehetővé tette számára, hogy új szemmel tekintsen az információ vizuális megjelenítésére. További részletek a budapestfuture oldalon.
A 2000-es évek végén az általa alapított Prezi kísérleti projektből globális prezentációs platformmá nőtte ki magát. A Somlai-Fischer által kidolgozott térbeli prezentációk koncepciója a klasszikus diák alternatívájává vált, és Budapestet az európai IT-ipar egyik meghatározó központjává tette.
Az építészettől a digitális világig: az alkotó útja

Somlai-Fischer Ádám 1976-ban született Budapesten, és egy tipikus lakótelepi panelházban nőtt fel. Szülei nagy alkotói szabadságot adtak neki, és mindig érzelmileg támogatták. Még azt is megengedték a kis Ádámnak, hogy egy hatalmas, esetlen sárkányt fessen a hálószobája falára. Apja jövőbeli vegyészt látott a fiában, de a fiú kíváncsisága egészen más irányba terelte.
Gyermekkorában és fiatalkorában Ádámot a kísérletezés csillapíthatatlan vágya jellemezte. Később építész diplomát szerzett Budapesten, majd szakmai fejlődését a stockholmi Királyi Technológiai Intézetben (KTH, Kungliga Tekniska högskolan) folytatta, ahol az építészet, az urbanisztika és a digitális technológiák metszéspontjában végzett kutatásokat. Ebben az időszakban kezdett fókusza a hagyományos épülettervezésről egyre inkább afelé tolódni, hogyan befolyásolják a technológiák a tér és az információ észlelését.
A klasszikus építészi karrier helyett a művészet, a technológia és az interaktív tervezés határterületén kezdett dolgozni. Elérhető elektronikus eszközökből, újrahasznosított anyagokból és technikai beavatkozásokkal átértelmezett játékokból készített kísérleti installációkat. Ez a DIY (do it yourself — csináld magad) megközelítés vált alkotói módszerének alapjává: a technológiának nyitottnak, érthetőnek és a kreatív újragondolásra alkalmasnak kell lennie.
Később Somlai-Fischer európai oktatási és kutatási programokban vett részt, workshopokat és előadásokat tartott olyan intézményekben, mint a milánói Domus Academy és a londoni Goldsmiths University. Oktatói gyakorlatában következetesen fejlesztette az interdiszciplináris megközelítést, amely az építészetet, a designt és a digitális technológiákat egyetlen kreatív mezőben egyesíti.
Kitchen Budapest — az IT jövőjének laboratóriuma

2007-ben Somlai-Fischer Ádám társalapítója volt a Kitchen Budapest Medialabnak (KIBU), amely Közép- és Kelet-Európa egyik legbefolyásosabb médialaboratóriumává vált. A laboratórium a Magyar Telekom támogatásával jött létre. Ádám mellett az alapítók közé tartozott Halácsy Péter, Nagy Robin, Nemes Attila és Bircsák Eszter.
2009-ig Ádám programigazgatóként dolgozott, majd a laboratórium kulcsfontosságú tanácsadója maradt. Vezetése alatt a Kitchen Budapest az innováció valódi konyhájává vált, ahol a szabad technológiai hackelés légköre uralkodott. Itt aktívan fejlődtek a nyílt forráskódú hardverek, a toy hacking (játékok átalakítása), a DIY-média, az interaktív installációk, valamint a művészet és az IT határán zajló kísérletek.
A laboratórium a kreatív ötletek valódi inkubátorává vált, és hatalmas hatást gyakorolt a magyar technológiai szférára. A Kitchen Budapest fő küldetése a digitális írástudás növelése és a csináld magad kultúra népszerűsítése volt Magyarországon. A laboratóriumban mérnökök, művészek, tervezők és programozók dolgoztak vállvetve, a jövő prototípusait hozva létre szabad kísérletezés keretében. Itt alakult ki az az egyedülálló interdiszciplináris kultúra, ahol az egyéni projektek összekapcsolódtak a közösségi feladatokkal.
A Prezi születése: amikor a művész milliók számára készít eszközt

Somlai-Fischer Ádám legismertebb hozzájárulása a globális IT-iparhoz 2008–2009-ben történt. Csalódva a lineáris PowerPoint diákban, amelyek nem voltak alkalmasak összetett művészeti projektjeinek bemutatására, Ádám kísérletezni kezdett a kóddal. A zoom-alapú prezentáció első prototípusát már a 2000-es évek elején elkészítette saját használatra.
Árvai Péterrel és Halácsy Péterrel közösen alapította meg a Prezit — egy forradalmi prezentációs eszközt zoom-navigációval és nem lineáris felépítéssel. Ádám a cég művészeti vezetőjeként csatlakozott, és jelentős mértékben meghatározta annak kreatív irányvonalát. Az ő művészi látásmódja változtatta a Prezit technikai kísérletből valódi vizuális nyelvvé. Az unalmas, egymás utáni diák helyett a felhasználók egy végtelen vásznat kaptak, amelyen az ötletek természetesen kapcsolódnak össze — pont úgy, ahogy az emberi gondolkodásban születnek.
A Prezi gyorsan kis budapesti startupból globális IT-termékké nőtt. Napjainkban világszerte több mint 160 millióan használják, és körülbelül 400 millió prezentációt hoztak létre vele. A terméket kis startupok és olyan óriásvállalatok egyaránt használják, mint a Fortune 500 cégei.
A webszolgáltatás kiváló példájává vált annak, hogyan képes a művészetből és építészetből fakadó kreatív megközelítés valódi üzleti problémákat megoldani az IT-szektorban, és megváltoztatni több millió szakember munkáját.
Művészet, amely a technológiával beszélget

A Prezi fejlesztésével párhuzamosan Somlai-Fischer Ádám folytatta nagyszabású művészeti projektjeit. Munkái mindig az építészet, az interaktív művészet és az új technológiák metszéspontján állnak, azt kutatva, hogyan befolyásolja a digitális világ a tér és a valóság emberi észlelését.
Egyik legismertebb munkája a Velencei Építészeti Biennálén bemutatott ReOrient installáció. Ez egy több ezer működő kínai játékból és olcsó kütyüből összeállított építészeti környezet volt. A látogatók maguk is újraköthették az elemeket, dinamikus, élő struktúrát hozva létre — ez egy látványos reflexió a globalizációra, a migrációra és a kínai tömegtermelés modern világra gyakorolt hatására.
További jelentős projektjei:
- BrainMirror — egy interaktív tükör, amely a néző arcának tükörképét kombinálja a saját agyának 3D-s vizualizációjával (MRI). A fej mozgatása lehetővé teszi a szó szerinti elmerülést saját agyunkban.
- Ping Genius Loci — több száz napelemes, rádióvezérelt analóg pixel mezője, amelyek reagálnak az emberek jelenlétére, és a teret egy hatalmas, alacsony felbontású képernyővé alakítják.
- Induction House — kísérletsorozat fizikai pixelekkel és térbeli vetítésekkel az építészet és a média határán.
2025-ben feleségével, Pozna Anita építésszel, valamint gyermekeikkel, Lénával és Antuval közösen mutatták be a The Architecture of our Family (Családunk építészete) című családi projektet a Velencei Építészeti Biennálén. A magyar pavilonban látható kiállítás a családi otthonukat szimbolizálta, és négy szobára volt osztva: Draw (Rajzolás), Make (Alkotás), Code (Kódolás) és Prezi. A projekt megmutatta, hogyan fér meg szervesen egymás mellett a technológia és a kreativitás egy családon belül már több mint húsz éve — a falra rajzolt gyermekrajzoktól a bonyolult installációkig és a globális IT-termékig.
Ezek a munkák bizonyítják Ádám megközelítésének lényegét: a technológiának nem kell hidegnek és elidegenítőnek lennie. Lehet meleg, játékos, költői és mélyen emberi.
Somlai-Fischer Ádám tanulságai az IT-szektor számára

Somlai-Fischer Ádám tapasztalatai több fontos és aktuális tanulságot kínálnak a mai IT-szektor számára.
Először is, az igazi áttörés szinte mindig a diszciplínák metszéspontjában születik. Az építészet, a kortárs művészet, a design és a technológia az ő esetében nem versengtek, hanem erősítették egymást. Ádám bebizonyította, hogy egy művész és építész is képes létrehozni a világ egyik legsikeresebb IT-termékét.
Másodszor, a technológia humanizálása nem csak szép szlogen, hanem valós versenyelőny. A technológiának nem kell ridegnek és bonyolultnak lennie. Segítenie kell az embereket a gondolkodásban, a kommunikációban, az érzékelésben és az alkotásban. A Prezi pontosan azért született meg, mert Ádám kényelmetlennek találta a meglévő eszközöket — egy olyan terméket alkotott, amely az emberi gondolkodás természetes menetét követi.
Harmadszor, a kísérletező kultúra és a csináld magad megközelítés továbbra is az innováció hatalmas forrása. A 2000-es évek kínai játék-hackelésétől a globális termékig tartó út azt mutatja, hogy nemcsak a mély technikai tudás fontos, hanem a bátorság is a próbálkozáshoz, a hibázáshoz és a fizikai prototípusokból való tanuláshoz.
Negyedszer, az egyéni alkotói szabadság és az interdiszciplináris gondolkodás fontosabb a klasszikus karrierlétránál. A budapesti alkotó sosem volt tisztán programozó vagy vállalkozó — és pontosan ez tette lehetővé számára, hogy meglássa azokat a lehetőségeket, amelyeket mások elszalasztottak.
Ádám továbbra is vezeti az aether architecture stúdiót Budapesten, amelynek helyszínei vonzzák a filmrendezőket is, meditatív és interaktív tereket hoz létre, világszerte tart előadásokat, és aktívan részt vesz gyermekei kreatív személyiséggé nevelésében.
Az útja világosan mutatja: ahhoz, hogy valóban sikeres és emberközeli IT-termékeket hozzunk létre, néha nem a kóddal kell kezdeni, hanem egy nagy művészi kérdéssel és egy szétszerelt játékkal a kezünkben.
Források: