Az „IBM Budapest Lab” története nem az „IBM” vállalatnál, hanem egy kis magyar startuppal, a 2000-es évek közepén Budapesten alapított „Ustream”-mel kezdődött. A helyi fejlesztőkből álló csapat az elsők között ismerte fel, hogy az interneten keresztül közvetített élő videótartalmak a mindennapi élet szerves részévé válnak. További részletek a budapestfuture oldalán.
Néhány év leforgása alatt az „Ustream” nemzetközi platformmá nőtte ki magát, majd 2016-ban a céget felvásárolta az „IBM”. Így jött létre Budapesten az „IBM Budapest Lab” – egy mérnöki központ, amely a modern magyar IT-ipar egyik meghatározó szimbólumává vált.
Az „Ustream” startup születésének története
Az „Ustream” céget 2007-ben alapította Budapesten három vállalkozó: a magyar Fehér Gyula (Gyula Fehér), valamint amerikai kollégái, Brad Hunstable és John Ham. A projektet eredetileg egy olyan közösségi platformnak szánták, amely segítene a katonáknak és veteránoknak tartani a kapcsolatot családtagjaikkal az interneten keresztül. Hamar kiderült azonban, hogy a szolgáltatás valódi értéke nem csupán a kommunikációban, hanem magában az élő videóközvetítési technológiában rejlik.
Fehér Gyula az elsők között ismerte fel a videóstreamingben rejlő hatalmas potenciált. A 2000-es évek közepén az élő adások piaca gyakorlatilag még nem is létezett: az internet sebessége korlátozott volt, a mobilkészülékek pedig még nem voltak alkalmasak a videónézésre. Ennek ellenére a csapat úgy döntött, hogy teljes mértékben az online közvetítési platform fejlesztésére összpontosít.
Az „Ustream” első verziója mindössze néhány hónap alatt készült el, szinte teljesen külső befektetés nélkül. Az alapítók saját forrásaikból finanszírozták a projektet. Bár a prototípus működött, a fő problémát a közönség hiánya jelentette. Hogy felhívják a figyelmet a platformra, a csapat szokatlan promóciós módszereket alkalmazott.
Az egyik ilyen történetet később gyakran emlegette a magyar média. Fehér Gyula egyik kollégája megpróbálta lefilmezni Britney Spears konvoját, és paparazzo-stílusú élő közvetítést indítani. Bár a kísérlet nem volt maradéktalanul sikeres, segített a csapatnak éles körülmények között tesztelni a technológiát, és jobban megérteni a videóstreaming rendszer működését.
Az igazi áttörést az amerikai technológiai konferenciák hozták meg, ahol az „Ustream” alapítói megismerkedtek az IT-ipar vezetőivel és népszerű blogerekkel. Ők kezdték el aktívan használni a szolgáltatást, ami segített a platformnak a gyors népszerűség elérésében. Később olyan hírességek is csatlakoztak, mint a rapper Snoop Dogg és a színész Ashton Kutcher. Kutcher élő adásokon keresztül tartotta a kapcsolatot rajongóival az „Ustream”-en, ami rengeteg új felhasználót vonzott a felületre.
Ezzel párhuzamosan a technikai fejlesztés jelentős része mindvégig Budapesten maradt. A magyar mérnökök feleltek a platform fejlesztéséért, a videójelek feldolgozásáért és a közvetítések stabilitásáért. Az akkori magyar IT-piacon ritka példa volt az olyan cég, amely saját nemzetközi terméket hozott létre, ahelyett, hogy külföldi megrendelők alvállalkozójaként működött volna.
Az „Ustream” szolgáltatásainak és termékeinek fejlődése
Idővel a magyar IT-cég túlnőtt az egyszerű videóközvetítő platform keretein, és teljes körű technológiai ökoszisztémává alakult. Az „Ustream” egyszerre több irányba kezdett fejleszteni, a fejlesztőktől kezdve a nagy médiatartalom-gyártókig különböző felhasználói kategóriákat célozva meg.
Az egyik kulcsfontosságú megoldás a fejlesztői platform volt. Ez lehetővé tette saját videólejátszó alkalmazások létrehozását különböző eszközökre, valamint a közvetítések integrálását külső szolgáltatásokkal. Ezáltal a vállalatok rugalmasan használhatták az „Ustream” technológiáit saját termékeikben, anélkül, hogy a gyári interfészre korlátozódtak volna.
Külön irányvonalat képviselt a marketing és az analitika. Az üzleti szféra számára létrehozták az „Ustream Demand” terméket, amely lehetővé tette a nézői adatok gyűjtését, a tartalommal való interakciók nyomon követését, valamint a videóanyagok valós idejű vagy igény szerinti kezelését. Itt a videó lényegében az ügyfélkapcsolatok és az értékesítés eszközévé vált.
Egy másik fontos megoldás az „Ustream Align” volt. Ez a vállalatok belső kommunikációjára fókuszált, és biztonságos videómegosztást tett lehetővé a munkatársak között. Ez különösen a nagyvállalatok számára volt fontos, ahol elengedhetetlen a hozzáférés-szabályozás és az adatvédelem.
A professzionális médiatartalom-piac számára az „Ustream Pro Broadcasting” szolgáltatást kínálták. Ezt nagyszabású élő események – a sportközvetítésektől az új termékbemutatókig – lebonyolítására használták. Itt a stabilitás, a videóminőség és a rendkívüli terhelés elviselése volt a legfontosabb követelmény.
Fokozatosan nyilvánvalóvá vált, hogy a cég a vállalati szegmens felé mozdul el. A tömeges videóplatformokkal nehéz volt versenyezni, ezért az „Ustream” az üzleti ügyfelekre koncentrált. Közéjük tartoztak olyan nagy nemzetközi szervezetek, mint a NASA, a Discovery Channel és a Warner Music, amelyek számára a videószolgáltatások a napi munka alapvető részévé váltak.
Ezen termékek fejlesztése tette lehetővé, hogy az „Ustream” technológiai platformként is megszilárdítsa pozícióját, amely nem csupán a tömegfelhasználóknak, hanem professzionális és vállalati célokra is alkalmas.
Az „Ustream” felvásárlása az „IBM” által és a fejlődés új szakasza
Az „Ustream” sikertörténete nem állt meg a videóközvetítő platform fejlesztésénél. 2016-ban a cég új szintre lépett, amikor a technológiai óriás, az „IBM” (International Business Machines Corporation) felvásárolta. Ez az üzlet a magyar startupok történetének egyik legjelentősebb eseményévé vált, és bebizonyította, hogy egy Budapesten született termék képes elérni a globális méptéket.
A magyar gazdasági lapok adatai szerint az ügylet értéke körülbelül 130 és 150 millió dollár között mozgott. Ez volt az egyik legnagyobb startup-értékesítés Magyarországon abban az időben. Az „IBM” érdeklődése nemcsak magának a szolgáltatásnak, hanem a cég gyors növekedésének és a streaming videó területén szerzett technológiai szakértelmének is szólt.
Abban az időszakban az „IBM” aktívan fejlesztette a vállalati ügyfeleknek szánt felhőalapú videószolgáltatásait. A vállalatnak szüksége volt olyan megoldásokra, amelyek lehetővé teszik a videók felhőben történő kezelését, beleértve a közvetítést, tárolást és feldolgozást. Az „Ustream” technológiái tökéletesen illeszkedtek ebbe a stratégiába, mivel már bizonyítottak nagy terhelés mellett is, és komoly nemzetközi ügyfélkörrel rendelkeztek.
A tranzakció lezárása után a magyar cég technológiáit integrálták az „IBM” felhőalapú videószolgáltatásaiba. Ugyanakkor a budapesti fejlesztőcsapat megmaradt. Ahelyett, hogy feloszlatták volna őket vagy elköltöztették volna a fejlesztést, az „IBM”-en belül egy új egység részévé váltak, és megkapták az „IBM Budapest Lab” mérnöki központ státuszt.
A magyar mérnökök folytatták a videótechnológiák fejlesztését, immár a globális óriásvállalat keretein belül, hozzáférve annak hatalmas erőforrásaihoz és infrastruktúrájához. Ez az integrációs forma viszonylag ritka volt: általában az ilyen jellegű felvásárlások után a startupok elveszítik önállóságukat, ebben az esetben viszont a csapat megőrizte kulcsszerepét a fejlesztési folyamatokban.
Az „IBM Budapest Lab” létrehozása és Budapest új szerepe az „IBM Cloud Video”-ban
Az „Ustream” technológiáinak az „IBM” ökoszisztémájába történő integrálása után Budapesten új fejlesztési központ nyílt: az „IBM Budapest Lab”. Feladata az „IBM Cloud Video” irányvonal továbbvitele és új generációs videótechnológiai megoldások létrehozása lett.
A laboratórium fő célja az volt, hogy az „IBM” más részlegeivel együttműködve úgynevezett kognitív technológiákat fejlesszen. Olyan rendszerekről volt szó, amelyek nemcsak továbbítják és tárolják a videót, hanem elemzik is azt: adatokat nyernek ki belőle, felismerik az információkat, és azokat az ügyfelek üzleti céljaira használják fel. A videót már nem csupán médiaformátumként, hanem értékes adatforrásként kezdték kezelni.
A budapesti laboratórium vezetője Fehér Gyula, az „Ustream” egyik alapítója lett. Interjúiban hangsúlyozta, hogy a csapat munkája a videókban rejlő információk elemzése révén az ügyfelek számára nyújtott többletérték megteremtésére irányul. Ehhez a mérnökök aktívan használták az „IBM Watson” technológiákat és más mesterséges intelligencia alapú eszközöket.
Elmondása szerint a budapesti fejlesztők szorosan együttműködnek az „IBM” más kutatási részlegeivel világszerte. Ez lehetővé teszi a magyar mérnöki iskola tapasztalatának ötvözését a vállalat globális technológiai erőforrásaival, így bonyolultabb és hatékonyabb megoldásokat hozva létre a videótartalmak kezelésére.
Az „IBM Budapest Lab” megnyitása a már az „Ustream” idején kialakult mérnöki bázis továbbfejlesztése is volt. A laboratórium gyakorlatilag kibővítette a meglévő magyarországi kutatás-fejlesztési központot, megőrizve a fejlesztői gárdát és megerősítve annak lehetőségeit.
Az „Ustream” egykori irodája a budapesti Andrássy úton tovább működött és bővült. Évekkel később az a hely, ahol egykor a magyar startup története indult, az „IBM” globális kutatási infrastruktúrájának részévé vált, megőrizve a csapat és a technológia folytonosságát.
Fehér Gyula azonban 2019-ben távozott az „IBM”-től, és megalapította az „Oktogon Ventures” kockázati tőkealapot.
Az „IBM Budapest Lab” mint innovációs központ
2026-ban az „IBM Budapest Lab” továbbra is sikeresen működik történelmi, Andrássy úti irodájában, és az „IBM” egyik legfontosabb közép-európai mérnöki központja marad. A laboratórium megőrizte a csapat szakértelmét a felhőalapú videó, az élő közvetítések és a kognitív technológiák terén.
A budapesti fejlesztők az „IBM Cloud Video” termékeinek (köztük a streaming platformnak, a „Watson Video Enrichment”-nek és a vállalati megoldásoknak) fejlesztésével foglalkoznak. Emellett integrálják a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket a videóelemzéshez, a tartalom automatikus gazdagításához és az üzleti betekintések kinyeréséhez. A laboratórium aktívan vonzza a tehetséges szakembereket, szakmai találkozókat szervez (például design rendszerek témakörében), és továbbra is a magyar IT-szektor egyik ékköve marad.
Több mint 15 évvel az „Ustream” alapítása és majdnem 10 évvel az „IBM” általi felvásárlás után az egykori magyar startup az „IBM Cloud” globális ökoszisztémájának szerves részévé vált. Ez egy ékes példája annak, hogyan válhat a helyi szaktudás világszínvonalú megoldások alapjává a felhőalapú videótechnológia és a mesterséges intelligencia területén.
Források:
- https://legendasbolt.hu/blog/magyar-startup-globalis-siker-a-ustream-tortenete/
- https://index.hu/gazdasag/2016/02/19/feher_gyula_ustream_interju_ibm/
- https://www.forbes.hu/uzlet/ustream-az-ibm-is-meglepodott-mit-tud-a-budapesti-iroda/
- https://legendasbolt.hu/blog/ustream-es-ibm-magyar-startup-a-vilag-szinpadan/
- https://www.forbes.hu/uzlet/ustream-alapito-progressbar/
- https://dreamjobs.hu/hu/company/ibm-budapest-lab
- https://www.muszaki-magazin.hu/2017/04/24/ibm-budapest-lab-neven-uj-fejlesztokozpontot-hozott-letre-az-ibm/