1887 november 28-án fél négykor a budapesti lakosok szemtanúi lehettek egy soha nem látott eseménynek: megnyitották az első villamosvonalat a városban. Ezt megelőzően Budapesten lóvontatású kocsik, azaz lóvasutak közlekedtek, amelyeket később elektromos vagy gőzhajtású járművekre váltottak. Az első elektromos villamosvonal kísérleti jelleggel indult el, amelyet Balázs Mór mérnök álmodott meg. Az elektromos berendezéseket és az építési munkálatokat a „Siemens & Halske” vállalat biztosította és végezte.
Az első elektromos vonal sikerét látva úgy döntöttek, hogy folytatják a hálózat bővítését, amely elektromos energiával működne a gőzmotoros meghajtás helyett, írja a budapestfuture.eu.
Kezdetben lóvasút működött
Pesten (Budapest keleti része) az első lóvasútvonal 1866-ban indult el Újpest-Városkapu és Kálvin tér között. Nem sokkal később Budán (Budapest nyugati része) is megjelentek a lóvasutak, amelyeket a „BKVT” cég épített és üzemeltetett.
1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítése után egy egységes város, Budapest létrehozásával szükségessé vált a lóvasúthálózat bővítése, mivel a város lakossága növekedett.
1885-re Budapesten már 15 lóvasútvonal működött. A „BKVT” cégnek kizárólagos szerződése volt a lóvasutak építésére, és gyakorlatilag monopóliumot élvezett. A vállalat elképzelései a hálózat jövőbeli bővítéséről eltértek a városi vezetés terveitől.
Ezzel egy időben nyilvánvalóvá vált, hogy a lóvasút már elavult technológiának számít. Ekkor lépett elő Balázs Mór mérnök „A várost és környékét átfogó közúti-vasúthálózat kiépítése” című tervével.
Az elektromos villamoshálózat kiépítése
Balázs Mór eredetileg gőzhajtású villamoshálózat kiépítését javasolta Budapest vezetésének, amit a város el is fogadott. Ez a megállapodás lehetővé tette volna, hogy elkerüljék a „BKVT” monopóliumát, amely kizárólag a lóvasutak építésére vonatkozott, de nem terjedt ki az elektromos vagy gőzhajtású villamosokra.
Balázs Mór jó kapcsolatot ápolt a „Siemens & Halske” céggel, amelynek számos szerződése volt elektromos vasútvonalak, villamosok és telefonvonalak építésére európai városokban. Balázsnak sikerült a „Siemens & Halske” céget partnerként bevonni a projektbe. Ezután a tervei módosultak, és most már elektromos meghajtású villamoshálózat kiépítését javasolta gőzhajtás helyett.
A Közmunkák és Közlekedési Minisztérium engedélyt adott a villamosvonal kiépítésére a Nyugati pályaudvar és Király utca között. Az építési munkálatok, amelyeket a „Siemens & Halske” vállalt, 1887. október 1-jén kezdődtek el.
Az első villamosvonal 1887. november 28-án indult el. Az elektromos villamos nagy újdonságnak számított a budapesti lakosok körében, akik addig csak lóvasutakat használtak. A villamos elindulását kíváncsi tömeg kísérte figyelemmel.
Az első villamosvonal nyomtávja 1000 mm volt, a villamos 10 km/órás sebességgel haladt, és az Andrássy úton rendőr kísérte. Érdekesség, hogy az első villamos elektromossága alulról érkezett, mivel a Közmunkák Tanácsa nem engedélyezte a felső vezetékek építését.
Az első villamosvonal sikere után Balázs Mór, a „Siemens & Halske” és a „Lindheim és Társa” közösen létrehozták a „Budapesti Városi Vasút” („BVV”, „Budapesti Városi Vasút”) társaságot.
Az újonnan alakult társaság elkötelezte magát a városi villamoshálózat bővítése mellett. Így már 1889 júliusában megnyílt a második villamosvonal, amely áthaladt a Kálvin téren. A harmadik vonalat ugyanezen év őszén nyitották meg. Ezeknek a vonalaknak a nyomtávja 1435 mm volt, amelyet nem hivatalosan a vasúti közlekedés nemzetközi szabványának tartanak.
Emellett a budapesti következő villamoshálózatokat úgy tervezték, hogy áramszünet esetén gőzhajtással is tudjanak közlekedni.
1900-ra már 30 villamosvonal volt a városban. Idővel újabb cégek jelentek meg, amelyek a hálózat bővítésével foglalkoztak.
Az elektromos villamos, mint közlekedési eszköz, a város lakóinak kedvencévé vált. Idővel, a modern közlekedési eszközök megjelenésével sem vesztette el népszerűségét, és a budapesti lakosok és a város látogatói továbbra is szívesen használták.
