Ma a budapesti régi patikák légköréről és építészeti sajátosságairól mesélünk. Ezek az épületek régmúlt idők eseményeit őrzik, és a magyar főváros történelmi örökségének részét képezik. További részletek a budapestfuture.eu oldalon.
A kulturális találkozások helyszíne
A régi, szép budapesti patikák épületeit ma már ritkán díszítik klasszikus stílusú, például tölgyfából készült bútorok. Ma már inkább a modern és praktikus berendezés dominál.
A múltban azonban ezek a patikák nemcsak a gyógyulás helyszínei voltak a budapestiek számára. A patikákban még királyi gyógyszereket is készítettek, és művészi elegancia uralkodott bennük!
Zsigmond Móricz 1936 májusában a Magyarország című újságban megjelent riportjában azt írta, hogy a patika ősidők óta a polgári kultúra helyszíne volt. Itt gazdasági, üzleti ügyeket beszéltek meg, és pletykákat osztottak meg egymással.
Elképesztő régi épületek
Valószínűleg a helyi patikák építése a XIII. század végén kezdődött Budán. A XVIII. század közepéig Pesten két patika, Budán pedig egy működött.
A régebbi patikaépületek építészeti helyreállítása sajnos már nem lehetséges. Azonban a XVIII. és XIX. századi patikaépületeket a mai napig fenntartják. A XIX. században az ilyen épületeket belülről művészi gondossággal díszítették. Gyakran voltak itt laboratóriumok, ahol kémiai munkákat végeztek. A pincékben gyógyító folyadékokat és alkoholos kivonatokat tároltak. Az épületek fontos része volt a padlás is, ahol gyógynövényeket, gyökereket és virágokat szárítottak.
A művészi falfestés, amelyet Móricz is említ, a városi patikák tipikus jellemzője volt. Például 1803-ban Károly Gömöri gyógyszerész megvásárolta Pesten a harmadik patikát. Az épület 1786-ban alapították, és belső tere a magyar patikák egyik legszebb belső tere. Ezt a mesterművet a pesti ácsmester, Márton Rózsnagel készítette, a terveket Mihály Pollack készítette, és a híres szobrász, Lőrinc Dunaiszky faragta a díszítést.
Képzelje el, mennyi idő telt el, és még mindig ismerjük azoknak az embereknek a nevét és mesterségét, akik évszázadokkal ezelőtt éltek!
Történelmi emlékek
Ma is vásárolhatunk Budapest régi patikáiban. Ezt akár egyfajta időutazásnak is nevezhetjük.
A Kígyó utcában (Ferenciek tere) található az úgynevezett „Kígyó” patika. 1784-ben nyílt meg a magyar fővárosban. Azonban az eredeti épületet lebontották, így a patika 1899 óta ezen az új helyen működik. Egyetérthetünk, hogy ez is hosszú idő! Amikor megnyílt, a neve „Csillag” – „Zum Stern” volt, de ez a név nem maradt meg hosszú ideig. A patika berendezésének és felszerelésének egy része, amelyet ma is láthatunk, abból az időből származik. Megmaradtak az üvegcsék és palackok is, amelyekben a gyógyszerészek különféle gyógyszereket kevertek ügyfeleik számára. Itt a királyi családot is kiszolgálták, így ez egy udvari patika volt – nagyon előkelő intézmény a maga korában.
Budapesten található a „Szent Katalin Patika” is. 1909-ben alapították. Ennek a patikának története kissé szomorú. 1950-ben ugyanis bekövetkezett a „gyászos nap a gyógyszerészetben”. Ekkor a minisztériumi biztosok egyszerre 1200 magánpatikát foglaltak le Magyarországon, és azonnal államosították azokat. Minden, amit az emberek valaha saját erőből, az állam segítsége nélkül hoztak létre, az ő kezükbe került. A generációkon átívelő örökségek, amelyeket az emberek maguk építettek, a kommunisták kezébe kerültek, akik, mint tudjuk, maguk nem tudtak semmit alkotni. Az államosított „árván maradt” patikáknak sorozatszámokat adtak, eltüntetve eredeti nevüket. Azonban a kommunista „vasfüggöny” leomlása után a helyzet kezdett megváltozni. A „Szent Katalin Patika” ismét az első tulajdonosok leszármazottainak kezében van.
Érdemes megemlíteni a „Fortuna Patikát” is. Amint látják, ezeknek a patikáknak nem csak számaik vagy neveik vannak. A régi patikák valódi neveket viselnek! Ez a patika 1902-ben nyitotta meg kapuit. Tizenegyezer ember ellátására volt engedélye. Első tulajdonosa Arnold Schubert gyógyszerész volt. A „Fortuna” Budapest szívében található, és a műemlékvédelmi törvény szerint eredeti fa bútorokkal van berendezve.
