A 19. századot joggal tekintik technológiai forradalmak korszakának, mivel ebben az időszakban vetették meg a technológiai fejlődés alapjait, hoztak létre számos találmányt és vezettek be olyan újításokat, amelyek megváltoztatták a világot. A 19. században indult el az első villamos, szabadalmaztatták az autót, és beindult a telefonos kommunikáció is. Budapest sem maradt le a korszak technológiai újdonságaitól. Az első telefonfülke 1881. május 1-jén kezdett működni a Duna-parti városban. Eleinte csak 25 előfizető volt, de idővel egyre többen lettek. Az utcai telefonfülkék azonban csak később, a 20. század végén, a 1920-as évek végén jelentek meg a magyar fővárosban, írja a budapestfuture.eu.
Az első telefonközpont
Nem mindenki tudja, de az első automata telefonközpont feltalálójának tekintett tudós, Tivadar Puskás Pestről (1873-ig önálló város, Budapest mai keleti része) származott. Egykor az Egyesült Államokba költözött, ahol a távíróállomás ötletén kezdett dolgozni. Miután együttműködésbe kezdett az amerikai tudóssal, Thomas Edisonnal, Puskás már nem a távíróállomás, hanem az automata telefonközpont létrehozására összpontosított. Ötletét Bostonban valósította meg – itt indult el 1877-ben az első telefonállomás.
Nem sokkal később Párizsban is megjelent egy telefonállomás. A francia fővárosban a tudóst öccse, Ferenc Puskás segítette, aki később úgy döntött, hogy Budapesten is megnyitja a telefonállomást.
1879-ben Tivadar és Ferenc Puskás úgy döntöttek, hogy megismertetik a helyi elitet ezzel a technikai csodával. Kísérletképpen telefont vezettek be az épület második és első emelete között a Gyöngytyúk utcában. A telefonállomás egyfajta bemutatója tetszett a közönségnek, de kevesen támogatták annak telepítését a városban. Ezért Tivadar Puskás saját költségén rendelt Amerikából berendezéseket a telefonállomáshoz és telefonkészülékeket.
Hivatalosan az első telefonközpont Budapesten 1881. május 1-jén kezdte meg működését az Attila József utcában. Igazgatója Ferenc Puskás lett. Azt állította a város lakóinak, hogy a telefon segítségével egy hirtelen megbetegedett ember kapcsolatba léphet egy orvossal, gyorsan hívhatja a rendőrséget lopás esetén, vagy tűzoltókat, ha házát lángok borítják.
Eleinte csak 25 előfizető volt. A telefonvezetékeket oszlopokon és háztetőkön fektették le. De nem minden lakástulajdonos örült a telefonvonalak megjelenésének a városban. Ezért a fővárosi hatóságok felhívták a város lakóit, hogy ne akadályozzák a telefonhálózat telepítését. Íme, mi szerepelt a hatóságok 1881. április 28-i határozatában:
„A telefonhálózat ugyanolyan hasznos és fontos eszköz, mint a posta vagy a távíró… A városi tanács gondoskodik arról, hogy a telefonvonalak építése lehetőség szerint ne sértse a köz- vagy a magánérdekeket. És mivel a vezetékek homlokzatokhoz való rögzítése nem károsította az épületeket, a városi tanács felhívja a főváros lakástulajdonosait, hogy ne akadályozzák e kommunikációs eszköz terjedését.”
1882 február 1-jén megjelent az első telefonkönyv, a „Budapesti telefonhálózat előfizetőinek listája”, amelyben 238 előfizető volt feltüntetve. A telefonhasználat évi 180 forintba került.
A négyjegyű telefonszámokat Budapesten 1901-ben vezették be. Akkoriban már 5300 előfizető volt a fővárosban.
Telefonfülkék
Az utcai telefonokra a városlakóknak 1928-ig kellett várniuk. Az első telefonfülke 1928. december 6-án jelent meg a Váci utcában.
Budapesten a telefonfülkék telepítését a „Magyar Automata Telefon Részvénytársaság” cég vállalta. Azonban feltételt szabtak – a fülkék külsejét reklámoszlopként kell használni. Mivel a cég bevételeit ebben látta. Ez sértette a „Fővárosi Reklámcég” monopóliumát. A második probléma az volt, hogy a telefonfülkék csökkentették volna a város amúgy is szűk járdáit.
Végül a cégnek engedélyezték 50 telefonfülke telepítését, sőt engedélyt kaptak hirdetések elhelyezésére is. A fülkékben megtalálható volt az előfizetők nevét tartalmazó telefonkönyv, és volt egy kis polc is, ha a felhasználónak szüksége lenne valamit felírni. Ezenkívül a telefonfülkében feltüntették a mentők és a tűzoltóság telefonszámát.
A 20. század 30-as éveinek elején további 200 telefonfülkét telepítettek Budapesten. Fokozatosan az utcai telefonok a Duna-parti város lakóinak életének szerves részévé váltak.
