Az internet kialakulásának története Budapesten elválaszthatatlan része Magyarország digitális átalakulásának. A hálózati technológiák, amelyek az 1980-as évek végén akadémiai körökben születtek meg, a szerény kísérletektől egy erőteljes nemzeti infrastruktúráig vezettek. Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a kulcsfontosságú szakaszokat és vállalatokat, amelyek lefektették az internet fejlődésének alapjait a magyar fővárosban, modern digitális központtá alakítva azt. Bővebben a budapestfuture oldalon.
Az internet megjelenése Budapesten: az akadémiai Hungarnet
Az internet története Budapesten része egy szélesebb történetnek, Magyarország hálózati technológiáinak fejlődésének, amely az 1980-as évek végén akadémiai kezdeményezésekkel indult.
A Hungarnet nem csupán egy hálózat, hanem a magyar tudomány és oktatás valódi hajtóereje. Ez a felhasználói szövetség és egyben maga a hálózat központosított információs szolgáltatásokat nyújt és fenntart egy országos infrastruktúrát Magyarország akadémiai közössége számára. A Hungarnetnek (és kiterjedt nemzeti hálózatának, a HBONE-nak) köszönhetően több mint 100 ezer ember, vagyis az ország összes internet-felhasználójának mintegy 80%-a jutott hozzá a digitális tudáshoz.
A Hungarnet története 1988-ban kezdődött, amikor egy kis kutatócsoport elindított egy privát X.25 hálózatot e-mailek és fájlok cseréjére. Ez volt az első lépés egy országos hálózat létrehozása felé. 1990-ben, a technikai korlátozások feloldása után, a hálózat nemzetközi szintre lépett, létrehozva az első kapcsolatot a külvilággal.
Az igazi áttörés 1992-ben történt, amikor a Hungarnet létrehozta az első TCP/IP kapcsolatot az ausztriai Linzi Egyetemmel. Bár a kapcsolat sebessége mindössze 9.6 kbps volt, ez ablakot nyitott a világ internetére. Ekkor kezdődött meg az országos HBONE gerinchálózat fejlesztése, amely összekötötte a regionális központokat a budapesti hálózati maggal. Ma az országban mintegy 25 ilyen központ működik, és a hálózat körülbelül 500 akadémiai intézménynek nyújt szolgáltatásokat.
A Hungarnet fejlődése a kormányzati program – a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program – pénzügyi támogatásának köszönhetően vált lehetővé. Ezt olyan kulcsfontosságú intézmények finanszírozzák, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és mások. Érdekes, hogy a szolgáltatások éves költsége felhasználónként rendkívül kedvező – körülbelül egy szakkönyv árával egyenlő. Ez hangsúlyozza, hogy a Hungarnet küldetése nem a kereskedelem, hanem a tudáshoz való széles körű hozzáférés biztosítása.
A Hungarnet kiváló példája annak, hogyan nőhet egy tudományos körökben született innovatív kezdeményezés egy olyan erőteljes infrastruktúrává, amely az egész országot szolgálja.
A Gophertől a www-ig: a Magyar Elektronikus Könyvtár kialakulása
Az 1990-es évek elején a magyar tudósok aktívan kutatták az internet lehetőségeit. 1994-ben az adatcsere kulcsfontosságú eszköze a Gopher volt – egy rendszer, amely lehetővé tette a dokumentumok böngészését, valamint fájlok és e-mailek cseréjét egy hierarchikus menün keresztül. Pontosan ennek alapján indult el az a projekt, amely lökést adott az internet bevezetésének a magyarországi oktatási és könyvtári intézményekben.
1994 ősze egy fontos eseménnyel telt: létrehozták a Magyar Elektronikus Könyvtárat (MEK). Kezdetben egyszerű Gopher-szolgáltatásként működött, hozzáférést biztosítva az első digitális gyűjteményekhez. Később, a technológia gyors fejlődésének köszönhetően, a könyvtár teljes értékű webes felületet kapott.
Ez az átállás forradalmi volt, hiszen a webes felület sokkal kényelmesebb és vizuálisan vonzóbb volt. Ennek köszönhetően a könyvtár gyűjteménye gyorsan növekedett: 2002-re már mintegy 4 000 digitális egységet tartalmazott, havi látogatóinak száma pedig elérte a 60-70 ezret. Ez a magyarok növekvő érdeklődését mutatta az internet mint tudásforrás iránt.
A mobilinternet korszaka Budapesten
A mobilinternet megjelenése Budapesten a mobilkommunikáció fejlődésének logikus folytatása volt, amely már az 1990-es évek elején elkezdődött. Ez az út az analóg telefónia központjából Európa egyik legjobban hálózatra kapcsolt metropoliszává változtatta a várost.
Minden 1990. október 15-én kezdődött, amikor a Westel (ma Magyar Telekom) elindította Magyarország első analóg mobilhálózatát a 450 MHz-es frekvencián. Ez egy olyan korszak volt, amikor a mobiltelefon luxusnak számított, és zsebben hordozható internetről senki sem álmodott. Azonban éppen ez az esemény fektette le a további fejlődés alapjait.
1994-ben jelentős technológiai ugrás történt – a 2G GSM szabvány bevezetése. Ez nemcsak jobb hangminőséget hozott, hanem olyan, ma már megszokott szolgáltatásokat is, mint az SMS, a hangposta és a nemzetközi roaming. Annak ellenére, hogy a 2G nem biztosított teljes értékű internet-hozzáférést, ez volt az első lépés a mobil adatátvitel felé.
3G és 4G: sebesség és multimédia
A mobilinternet új korszaka 2005-ben kezdődött, amikor Budapesten elindították a 3G (UMTS) hálózatot. Ez a szabvány valódi áttörést jelentett, mivel lényegesen nagyobb adatátviteli sebességet biztosított, megnyitva az utat a videóhívások, a streaming multimédia és az első mobil webszolgáltatások előtt.
De az igazi forradalom 2012-ben következett be, amikor a Magyar Telekom bemutatta Budapesten a 4G/LTE-t. Ez az indulás a nagysebességű mobilinternet megjelenését jelentette, amely néhány év alatt lefedte a főváros szinte teljes területét. A 4G-nek köszönhetően a felhasználók zökkenőmentesen nézhettek kiváló minőségű videókat, játszhattak online játékokat és használhattak felhőszolgáltatásokat, ezzel Budapestet egy olyan várossá alakítva, ahol az internet mindenhol elérhető.
A helyi internetportálok kialakulása: Internetto, Origo és iWiW
A magyar internet kialakulása elképzelhetetlen lett volna a helyi webportálok megjelenése nélkül, amelyek kielégítették a felhasználók növekvő igényeit az információ, a kommunikáció és a szórakozás terén. Ezek a platformok valódi úttörőkké váltak, lefektetve a jövőbeli online szolgáltatások alapjait.
1995-ben született meg az Internetto – az első népszerű magyar webportál, amely az IT-híreknek szentelte magát. Gyorsan elismerést szerzett, a technológiai közösség központjává válva. 1996-ban a platform kibővült az Internet Expo online show-val, amely lehetővé tette a virtuális tér átalakítását a technológiai trendek megvitatásának színterévé.
Három évvel később, 1998-ban, megjelent az Origo. Bár később lépett a piacra, mint az Internetto, gyorsan vezető pozíciót szerzett a komplex megközelítésének köszönhetően. Az Origo teljes körű szolgáltatási csomagot kínált a felhasználóknak: aktuális híreket, saját AltaVizsla keresőszolgáltatást és az ingyenes freemail.hu e-mail szolgáltatást. Ez az univerzális megközelítés tette Magyarország egyik legnépszerűbb forrásává.
Az igazi forradalmat az iWiW közösségi hálózat 2002-es megjelenése jelentette. Ez a platform lett az első nagy közösségi hálózat Magyarországon. Egyedisége abban rejlett, hogy a hozzáférés csak meghívóval volt lehetséges. Ez egy zárt klub érzetét keltette és hozzájárult a gyors, organikus növekedéshez. 2008-ra az iWiW több mint 4 millió felhasználót ért el, ami az ország szinte teljes online közösségét jelentette. Ez az iWiW-et nem csupán egy weboldallá, hanem a magyar internet történetének ikonikus jelenségévé tette.